Azt gondolná az ember, hogy virágárusként az embernek nem túl stresszes az élete, hiszen egész nap a növények szépségében gyönyörködhet és kedves, virágot szerető embereket szolgálhat ki. És ez így is van. De ettől függetlenül így is tartogat veszélyeket az ember számára, ha nem figyel oda az egészségére. Most ennek a témának szeretnék szentelni néhány mondatot.
Középkorú nőként azt gondoltam, arrébb vannak még az egészségügyi problémák. A szívinfarktus és az agyvérzés csak az öregeket szokta elérni, nekem mindig ez járt a fejemben. Nagyot tévedtem. Ugyanis a felelőtlen életvitelemnek köszönhetően igen csak nagy bajba sodortam magam. Mivel életem a virágbolt, minden időmben arra fókuszáltam, hogy ez jól menjen, és nem törődtem semmi mással. Sem a táplálkozással, sem a sporttal, sem a mentális higiéniámmal. És ezért igen nagy árat fizetek a mai napig.
Mivel a napom nagy részében elvakultan dolgoztam, a táplálkozás nekem abban merült ki, hogy hazafelé, este beugrottam egy gyorsétterembe, és felvásároltam a fél kínálatot. Aztán hazamentem, és még otthon is kipakoltam a hűtő tartalmát, gondolkodás nélkül befaltam mindent, majd másnap este ugyan ez, de a kettő között nem ettem semmit. A sport kérdését meg elintéztem azzal, hogy egész nap állok, végül is a boltban sétálgatok ide-oda, mozgok egész nap. Aki vállalkozó tudja, hogy az ember élete ebben a formában mindig stresszes egy minimálisan. Ezen kívül különösebb stressz faktorról nem tudok az életemben.
És mégis megtörtént, hogy szívinfarktust kaptam. Nem volt különösebb előjele, nem éreztem semmit, csak egyik nap egy érdekes hátfájás kapott el, ami egyre csak súlyosbodott, és mikor már elviselhetetlenné vált, akkor bementem a sürgősségire, és ott egy nagyon hosszú procedúra után közölték, hogy szívinfarktusom van. Haza sem engedtek néhány napig, megfigyelésre bent tartottak.
Hát megért nekem ennyit, hogy felelőtlen voltam? Azt hiszem, a válasz kettős. Hiszen nyilván, nagyon megijedtem, és megrendített ez az eset. Olyankor kezdi el az ember érdekes módon értékelni az egészséget, mikor már nincs meg, pedig ez nagyon nagy hiba. Nem volt kellemes a magatehetetlenség, a kórház, a fájdalom, a kezelések. Ugyanakkor figyelmeztetett ez az eset, hogy valamin változtatnom kell, még az előtt, hogy nagyobb baj történne. Viszonylag olcsón megúsztam, ha a viszonyítási alap az, hogy ebbe sokan belehalnak, így azonnal változtattam az életvitelemen, az orvos előírásai szerint, és a mai napig betartok mindent.
Például elkezdtem egészségesen táplálkozni, rendszeresen és változatosan. Régen mindig azt mondogattam, hogy nincs időm nekem egész nap enni, de rájöttem, hogy az embernek arra van ideje, amire szán, és az egészségemre muszáj időt szánnom. Elfelejtettem a gyorséttermeket, otthon főzök inkább és azt viszem magammal. Kiporciózom, és minimum 3x, de inkább 4x eszem naponta. Minimálisra szorítottam a só bevitelem, annál több zöldséget és fehér húst, halat fogyasztok.
És ne feledkezzünk meg a sportról sem. Nem viszem nagy túlzásba, de heti egyszer szorítok időt olyan mozgásra, ami kicsit megmozgat mindenemet és a szívemet is felpörgeti kicsit. Szoktam úszni, meg biciklizni, mikor éppen melyikhez van kedvem. Múltkor például túrázni mentünk a barátnőmmel hétvégén, az például nem csak a testemnek, de a lelkemnek is nagy felüdülést jelentett.
Nem szeretnék életem végéig gyógyszereken élni, de van egy készítmény, amit becsületesen szedek. Nem is gyógyszer ez, hanem inkább táplálék kiegészítő. A neve panangin forte, és a kezelő orvosom szerint egy csodaszer, ami segít abban, hogy többet ne kerülhessek ilyen helyzetbe. Én hiszek neki, és becsületesen be is szedem az adagot, amit előírt nekem. Ráadásul, mint kiderült, meg lehet rendelni az interneten, így kényelmesen jutok hozzá a következő dobozhoz, ha elfogyna.
Sokkal jobban érzem magam, mióta megváltoztattam az életem, és most már a tudatosság útjára lépe javaslom mindenkinek, hogy fontolja meg: ér-e annyit az egészsége, hogy tegyen érte egy minimális energia befektetést.
Hiszen tudom jól én is, mennyivel egyszerűbb azzal takarózni, hogy az embernek nincs ideje odafigyelni, de legyünk okosak, és tanuljunk más rossz példájából. Nem akkor kell kapkodni, mikor már baj van, legjobb gyógymód a megelőzés. Éljünk egészségesen!